Sümeg Trail III.

Igazából ezzel a futóversennyel kezdődött, az elsővel, hogy én elkezdtem rendezvényeket szervezni.

2016-ban olyan jól sikerült, annyi pozitív visszajelzést kaptam és annyira élveztem, hogy azt mondtam,”Végre, megvan mit akarok csinálni!”. Élveztem, hogy átláttam, hogy tudtam, mire kell figyelni. Pedig voltak “fiaskók” (olyan jól elraktam a díjazottak névsorát, hogy mindenki azt kereste), de akkor is rengeteg jó dolog volt benne.

Tavaly kicsit csalódott voltam, mert az első évhez képest kevesebben voltak. Nem volt jó a dátum választása, meg addigra annyira divat lett a futóversenyszervezés. hogy minden hétre jutott öt a környéken is. Többre számítottunk, többet vártam, többre készültünk, de aztán átállítottam magam, hogy örüljünk azoknak, akik itt voltak, ne azon mérgelődjünk, hogy ki nem jött el.

Aztán az idei évnek már a tapasztaltak gyomoridegével álltam neki, tudtam, mennyi mindenen el lehet bukni, mennyi helyen lehet hibázni, mennyi munka van vele. Sőt, beszélgettem egy menő rendezvényszervező cég vezetőjével és mondta, hogy egyszer csinált futóversenyt, soha többet, mert olyan macerás. Na, szuper, én meg pont ezzel kezdtem…

85-ször ellenőriztem minden nevet, mindenki fent legyen az előnevezettek listáján, senkit el ne hagyjak. Egy ember miatt szóltak az utolsó előtti lépésnél, hogy nincs meg (ráadásul sümegi !), de valószínű, Ő is meglett volna az utolsó kontrollon. Izgultam, hogy meglegyen az összes támogató, ne maradjon el sehol egy tombolatárgy sem. Mert nem úgy zajlik a dolog, hogy ülök a kis papírom fölött az irodában és fogadom a támogatókat, hanem “elkapnak” az utcán, rámírnak Messengeren, felhívnak, hogy ezt és ezt adják. Ez nagyon szuper dolog, csak sajnos az én fejem sem káptalan, így nagyon-nagyon-nagyon kellett koncentrálnom, hogy minden meglegyen.  Azt hiszem, idén meg is volt. Vagy akiét kihagytam, volt olyan tapintatos, hogy nem szólt. Köszi Neki! 🙂

De az eredményhirdetés most is a mumusom, jövőre erősítést kérek hozzá. Két gyerek miatt, aki a 8 km-en indult , én hülye, átvariáltattam a kategóriákat, egy papírt figyelmetlenül félreraktam és ezért maradt ki majdnem az abszolut győztes . Már kiengeszteltük privátban és szerencsére nem vette a szívére. Szóval, jövőre ezt máshogy kell.

Sikeres, boldog pillanatok voltak, amiért érdemes csinálni. Néhány kedvenc képemet felteszem, a többit pedig megtalálod a www.sumegtrail.hu weboldalán.

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..